Május 10-e, a madarak és fák napja, jó alkalom arra, hogy jusson eszünkbe, törékeny természeti kincsek között élünk, melyek védelme közös felelősségünk.
A madarak és fák napjának eredete a 20. század elejére nyúlik vissza. 1902-ben Párizsban az európai államok, köztük Magyarország is egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelméért. Még ebben az évben – a világon elsőként – Chernel István ornitológus madarak és fák napját szervezett hazánkban. Azóta már a természetvédelmi törvény is előírja: „Minden év május 10-e a madarak és fák napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természetvédelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.”
Emlékezzünk e csodás élőlényekre Márai Sándor: Ég és Föld című kötetében a fákról szóló soraival:
„Ablakom előtt a fák szólni kezdtek. Lombbal szóltak és madárral, gyümölcsökkel és meleg, nedves illatokkal. Szobámban ültem, s egy elhunyt jó barát verseit olvastam. Így hallgattam fél füllel a fák szavát.
Ezt mondták: »A tünemények mögött van az élet. Az erő, melytől tárgy és tünemény élet lesz. Ez az erő nem jó és nem rossz, nincs szándéka. Ez minden, amit tudni lehet felőle.«
Ezt suttogták: »Írd meg.« Megírtam.”
Forrás: ng.hu
